Milyen érvek szólnak az atomenergia mellett, és mik ellene? Miért szereli le reaktorait Németország, és miért építi azokat Franciaország? Hogyan áll a magyar energiabiztonság, és ebben mi a szerepe Paks 1-nek és Paks 2-nek? A Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatóját kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Európában növekvő energiaigény van, amelyet a megújuló energiaforrások nem tudnak kielégíteni. A szükséges áramtermelés módszereivel kapcsolatban két részre oszlanak az uniós államok: vannak atomenergia-pártiak és vannak atomellenesek.
Magyarországon (még) nem, de több nyugat-európai országban az EP-választáson is fő kampánytéma volt az állami energiatartalék-képzés és ebben a nukleáris reaktorok szerepe. Valóban biztonságos és tiszta áramtermelési mód az atomerőművek működtetése?
„Két évhez ezelőtthöz képest nagyot változott a világ, az energiaválság, ami itt Európát megérintette az elmúlt két évben, az nagyon újrapozicionálta az atomenergia helyzetét” – hívja fel a figyelmet a Világrend vendége.
„Csak az atomerőmű annyi áramot termel, hogy a teljes lakosságot, közműveket, kórházakat el tudja látni – azért ez egy nagyon komoly mennyiségű energia” – hangzik el a beszélgetés egy másik pontján.
Minden, amit mindig tudni akartál az atomenergiáról, de soha nem merted megkérdezni.
A műsor vendége: Kovács Antal, a Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója (korábbi olimpiai és világbajnok cselgáncsozó).
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A Videán itt érhető el:
--
Megoldották a nukleáris energia kérdésében a Berlin és Párizs között fennálló szakadékot. Az új német kormány már nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék.
Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország készen áll a stratégiai együttműködés fejlesztésére a türk államokkal.
„Szerintünk a jövőben érdemes lenne elkerülni ezeket a felesleges köröket” – jegyezte meg Orbán Balázs.
Vitalij Ignatyev hálás a magyar cégeknek, amelyek segítettek túljutni az energiaválságon, kíváncsi, mit ajánl hazájának az EU, és bízik abban, hogy az új világrendben helyet kapnak ők is.
Nem a magyar nagystratégiával van tehát a baj, hanem a brüsszelivel.
Az energiabeszerzés többé nem pusztán kereskedelmi-üzleti kérdés, hanem a szuverenitás és állami-politikai cselekvőképesség alapvető eleme.
Június 8-án Kapu Tibor, a HUNOR Program kutatóűrhajósa a floridai Kennedy Űrközpontból indul útnak egy SpaceX-rakéta fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra.
A Welt olvasói komoly kritikát fogalmaztak meg az Európai Unió vezetésével és Lengyelország miniszterelnökével szemben.
